Hangosan azon gondolkoztam, hogy mit is írjak. A tesóm adott egy ötletet, hogy írjam le, hogy ő mennyire nagyon-nagyon-nagyon jófej. Persze nem így mondta, hanem kicsit máshogy fogalmazta meg, de az a szó nem illene az oldal stílusához, valamint igen tisztelt idősebb korosztály is olvassa naplónkat. Így csak nem írhatok le mindent szó szerint. Szóval meg kell említenem, hogy a tesóm = Juli NAGYON jófej. Mert ha ezt nem teszem meg, akkor ma este már kint a shed-ben (szerszámos házikó) pókokkal, tücskökkel, bogarakkal és óriási vörös szemű legyekkel kell aludnom... Grrrrrrrrr. És a tesóm soha nem tréfál...
Szóval igen, ma tényleg majdnem levágtam egy darabot a kisujjamból, de nem. És túléltem a dolgot, köszönhetően Atinak, a HŐS MEGMENTŐMNEK, aki elállította a vérzést, lemosta a sebet és golf-kocsival - mint egy angol kisasszonyt - elszállított Szebihez, a főorvoshoz, aki fertőtlenítővel kezelte életveszélyes sebemet.
Hát így lett Juli a nap ötletgazdája (amúgy tényleg nagyon jófej), Szebi a nap főorvosa, Ati a nap megmentője és én a nap túlélője:).
És mire ezt megírtam, Marcus el is aludt.
Örülök, hogy túlélted, de hogy fogsz így mosogatni? :P
VálaszTörlésPuszi :)
Latod, ez jo kerdes...:) Par napig meg biztos sehogy, de legkesobb penteken muszaj. Akkor meg kenytelen leszek valamifele kiparnazott vedoboritast rakni az ujjamra es majd meg gumikesztyut is huzok.
VálaszTörlésPusz:)
Jaj, most jutott eszembe, milyen tapintatlan (illetve bunkóóóó :) ) vagyok: JOBBULÁST! :)
VálaszTörlés